Az antisztatikus adalékanyagokat hatásmechanizmusuk, kémiai tulajdonságaik és alkalmazási módjuk szerint osztályozhatjuk. Hatásmechanizmusuk alapján alapvetően két kategóriába sorolhatók: belső kenési típusra és felülettípusra. A belső kenőanyag típusú antisztatikus anyagokat általában alaposan összekeverik polimer anyagokkal, hogy vezető csatornákat képezzenek az anyagon belül, ezáltal csökkentve a térfogati ellenállást. Ezek az adalékok alkalmasak fröccsöntéshez, extrudáláshoz vagy filmanyagokhoz, és hosszan tartó és stabil antisztatikus tulajdonságokkal rendelkeznek. A felületi típusú antisztatikus szerek főként nedvességelnyelő filmet vagy vezető réteget képeznek az anyag felületén, növelve a felület vezetőképességét. Alkalmasak olyan műanyag termékekhez, amelyek magas átlátszósági és megjelenési követelményekkel rendelkeznek, mint például csomagolófóliák és elektronikus burkolatok.
Kémiai szempontból az antisztatikus adalékanyagokat nemionos, kationos, anionos és ikerionos típusokba sorolhatjuk. A nemionos adalékok jó termikus stabilitást és kompatibilitást biztosítanak, így alkalmasak poliolefin anyagokhoz, de antisztatikus hatásuk viszonylag enyhe. A kationos és anionos adalékok a töltött ionokon keresztül szabályozzák a felületi töltéseloszlást, jellemzően jelentős hatást fejtenek ki, de érzékenyek a nedvességre és a pH-ra. Az ikerionos adalékok egyesítik a kationos és anionos adalékok jellemzőit, alkalmazkodva a különböző anyagfelületekhez, miközben megőrzik viszonylag stabil antisztatikus tulajdonságaikat, így széles körben alkalmazzák őket csúcskategóriás elektronikai, optikai és orvosi anyagokban.
Az alkalmazási módok alapján az antisztatikus adalékok mesterkeverék, folyékony diszperziós és bevonat típusokba is besorolhatók. A mesterkeverék adalékokat antisztatikus szerek polimer alapanyagokkal való összekeverésével állítják elő, hogy granulátumot képezzenek, megkönnyítve a feldolgozást és az egyenletes diszperziót, és alkalmasak fröccsöntési és fúvási eljárásokra. A folyékony diszperziós adalékanyagok közvetlenül a gyantákhoz vagy bevonatokhoz adhatók, így rugalmas működést és alkalmasságot biztosítanak a pontos ellenállás-szabályozást igénylő anyagokhoz. A bevonat típusú antisztatikus szerek antisztatikus felületeket képeznek felületpermetezéssel, bemártással vagy bevonófóliákkal, amelyek alkalmasak előformázott termékekre, különösen elektronikus készülékházakra, optikai lencsékre és precíziós műszerfelületekre.
